Az építési szezon közeledtével szeretnénk felhívni a figyelmüket településünk arculatát jelentősen befolyásoló építések, tereprendezések szabályozására.
Jelen jogszabályi környezetben, a Nagykovácsiban létesülő lakóépületek több mint 90 %-a ún. egyszerű bejelentés során valósul meg. Ez a folyamat a tervnek ÉTDR elektronikus rendszerben való feltöltésével történik, a kötelező főépítészi konzultáció lefolytatása után. A konzultáció változatlanul működik, a járványhelyzetre való tekintettel azonban elektronikus úton zajlik.
Ugyanakkor bizonyos építési, tereprendezési tevékenységek – pl. kerítésépítés –, melyek legtöbbször a kivitelezést követően valósulnak meg, a konzultáció során nem kontrollálhatók és emiatt sok esetben nem felelnek meg a vonatkozó országos, illetve helyi előírásoknak, ami szankciókat vonhat maga után.
Az építés általános szabályait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg. Ennek megfelelően
Terepkialakítás
45. § (1) * Az építmények megvalósítása során a telek természetes terepfelületét és az értékes növényállományt megváltoztatni nem szabad, kivéve, ha az a rendeltetésszerű építmény-, illetve telekhasználat műszaki követelményeinek (megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) biztosítása érdekében szükséges. A telek természetes terepfelületét az építési helyen kívül tereprendezéssel megváltoztatni a helyi építési szabályzat előírása szerint lehet. Helyi szabályozás hiányában a terepszint a közvetlenül szomszédos telkek terepszintjéhez képest nem térhet el.
(2) A terepkialakításhoz támfal, rézsű létesíthető.
A 7/2019.(VI. 3.) számú önkormányzati rendelettel elfogadott Nagykovácsi Helyi Építési Szabályzata – HÉSz – szerint
30. Építés lejtős terepen, terepszint alatt, tereprendezés, támfal, rézsű, támfalgarázs
32. §
(2) Épület, építmény létesítése esetén a terepalakítás a vonatkozó jogszabály alapján történhet, de a telek területén a terepfeltöltés, illetve a bevágás magassága az eredeti természetes terepfelszíntől számítottan - a pinceszint megközelítésére szolgáló lépcső, rámpa kialakításához szükséges bevágás kivételével - sehol sem haladhatja meg:
a) legfeljebb 10% tereplejtés esetén az 1,0 m-t, együttesen az 1,5 m-t,
b) 10% tereplejtés felett az 1,5 m-t, együttesen a 2,0 m-t.
(3) Amennyiben a telek lejtése az előkertben 20%-nál nagyobb és a feltöltés az épület megközelítése érdekében történik, a feltöltés legfeljebb 3,0 m lehet.
(4) A lakóterület telkein előkertben, ha a tereplejtés legalább 15%, terepszint alatti járműtároló, támfalgarázs elhelyezhető, a Településképvédelmi rendelet előírásai szerint.
(5) Az ingatlan határain és azoktól mért 1 m-es sávban a természetes terepfelszínt megváltoztatni nem lehet, kivéve, ha az a szomszédos ingatlannal közösen történik.
Amennyiben a tereprendezés az épület létesítésétől függetlenül valósul meg, az építési engedély szükségességét az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról 312/2012.(XI.8.) Korm. rendelet határozza meg:
Építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek
19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.
20. Támfal építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.
Ezen előírásokat – függetlenül attól, hogy a tevékenység engedélyköteles-e vagy sem – tehát be kell tartani, hiszen ellenkező esetben építésfelügyeleti, építéshatósági eljárás lefolytatása, majd kötelezés, esetleg bírság kiszabása, illetve településképi kötelezés eljárás lefolytatása, majd kötelezés, esetleg bírság kiszabása történik.
A tereprendezés kérdéséhez tartozik még a közterületen végzett munkálatok köre is.
A közterületen minden jellegű beavatkozáshoz az önkormányzattól – terv alapján – tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulást kell kérni, de általánosságban elmondható, hogy itt a terepszintet megváltoztatni nem lehet, feltöltés, bevágás nem létesíthető.
A bevezetőben említett kerítésépítés – ami a 312/2012. Korm. rendelet szerint szintén nem engedélyköteles – esetében fontos elmondani azt, hogy annak kialakítását a HÉSz és a Nagykovácsi Nagyközség településképének védelméről szóló 28/2017(XII.18.) önkormányzati rendelet – TKR – együttesen, az alábbiak szerint szabályozza:
HÉSz:
Kerítések
31. § (1) A kerítés kialakítására vonatkozó előírások az önkormányzat Településképvédelmi rendeletében kerültek szabályozásra.
(2) Lakó-, településközpont vegyes-, intézményi- és különleges beépítésre szánt területek építési övezetiben kerítés csak telekhatáron, a rendezett terepszinttől mért legfeljebb 1,8 m magassággal létesíthető.
(3) Az Ófalu-ként lehatárolt területen tömör kerítésfal legfeljebb 1,2 m magassággal építhető.
(4) Gazdasági területen kerítés legfeljebb 2,5 m magassággal alakítható ki.
(5) A Vt-7 építési övezet területén, telken belül az egyes épületek között, illetve körül kerítés nem helyezhető el.
(6) Az ingatlan határán kerítésként, vagy attól 3 m távolságon belül kialakított sövény magassága legfeljebb 2,5 m lehet.
TKR:
15. § A 14. § a)-f) pontjaiban lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területrészeken a településképet meghatározó építmények, épületek az alábbi szempontok szerint alakítandók ki:
a) Az utcafronti kerítés:
aa) Belterületen a telek határain létesített kerítés maximum 50 cm magas lábazattal, legalább 50% átláthatósággal, a telek egy-egy oldalhatárán álló kerítésrészre vonatkozóan egybefüggően legfeljebb 2,0 m2 teljesen tömör felülettel alakítandó ki, kivéve az Ófalu településrész területét, ahol tömör kerítésfal csak terméskőből, látszó, nem vakolt felülettel, legfeljebb 1,2 m magassággal építendő. A telekhatáron kerítés a rendezett terepszinttől mérve legfeljebb 1,8 m magassággal létesítendő. Gazdasági területen csak áttört kerítés, legfeljebb 2,5 m magassággal alakítandó ki. A 4801 hrsz területen, telken belül az egyes épületek között, illetve körül kerítés nem helyezhető el.
ab) A kerítés és az épület anyag- és színhasználatának egymással összhangban kell lennie.
ac) A kerítéskapu áttört kialakítású kell legyen.
ad) A telek határain épített kerítésnek saroktelkek esetében a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig a lábazat feletti teljes felületen áttört kialakításúnak kell lennie.
ae) Az utcai kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen - amennyiben arra térbeli díszítés kerül - díszítésként csak hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható.
af) Külterületen a Budai Tájvédelmi Körzet határán húzódó kerítést tájba illően, áttört szerkezettel kell kialakítani.
ag) Mezőgazdasági területen a kerítés lábazat nélküli, áttört kialakítású és kapuzatú, fa vagy fém oszloprendszerű, drótfonatból készülő, legfeljebb 2,0 m magasságú, a környező tájba semleges látvánnyal illeszkedő legyen.
A rendeletben a „tömör kerítés” a következőképpen került meghatározásra:
Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott. felületet”
Kérjük a tisztelt lakosságtól a fenti előírások betartását. Ezzel elkerülhetők az esetlegesen komoly költséggel járó bontások, helyreállítások.
Természtesen a Polgármesteri Hivatal munkatársai ezen témákban, bármilyen kérdésben állnak rendelkezésre az önkormányzat honlapján található elérhetőségeken.
A HÉSz és a TKR az alábbi linkeken érhető el.
https://nagykovacsi.hu/helyi-epitesi-szabalyzat/helyi-epitesi-szabalyzat
