A Nagykovácsi Varázskastély egyik kiemelkedő eseménye a főzőverseny, amelynek két zsűritagját már ismerősként üdvözlik a versenyzők.

Horváth Zsuzsi a RozéKacsa gasztroblog szerzője és Fördős Zé a Street Kitchen házigazdája második éve véleményezik közösen a műremekeket. Néhány nap múlva újra Varázskastély és újra itt a főzőverseny, amelynek ismét ti lesztek a döntnökei.

Megtörtént már az egyeztetés közöttetek? Esetleg változik valami az értékelésben?
Zé: Nem fogunk változtatni, az idén is a legjobb fog nyerni. Tavaly nagyon jól sikerült összedolgoznunk, így idén is követjük a már jól bevált metódust. Sokat fogunk járkálni, jegyzetelni és főleg beszélgetni az indulókkal. Az étel a legfontosabb, de nagyon sokat számít az is, hogy a csapatok hogyan dolgoznak össze, hiszen itt nem egyéni szakácsok versenyeznek egymással, hanem Nagykovácsi sokszínű csoportjai.
Zsuzsi: Az eddigi évekhez hasonlóan egy öt pontos kritérium rendszer alapján zsűrizünk, amelyben az ízen túl pontozzuk a kreativitást, az alapanyag-használatot, a tálalást és a csapatmunkát. A tapasztalataink alapján nagyon nagyok a különbségek, hiszen alapanyag használatban van aki megelégszik a fagyasztott zöldséggel, de volt olyan csapat, amely Szabolcsból hozott kecskehússal lepett meg minket. A tálalásban is nagy a szórás, vannak csapatok, akik a finom étel mellett időt és energiát áldoznak arra, hogy meg is vendégeljenek minket és adnak az igényes tálalásra is.
Veletek is előfordulhat, hogy nem szerettek egy ételt, vagy alapanyagot. Ilyenkor hogyan hoztok meg egy döntést?
Zsuzsi: Természetesen van olyan ételfajta, amit nem szeretek, de ettől a zsűrizés alkalmával teljesen el tudok vonatkoztatni. Tudom, hogy egy ételt milyen összetevőkből és milyen technikával kell elkészíteni és azt is, hogy milyen az elvárt ízvilág. Ilyen esetekben erre hagyatkozom. Jó példa volt erre a tavalyi versenyen készült harcsapaprikás, amit én nem kedvelek, de kóstolás után tudtam, hogy nagyon jól sikerült.
Zé: Amikor zsűrizünk, az szakmai kérdés és nem ízlés dolga. Rengeteg helyre járok a munkámból fakadóan és nagyon sok remek szakács főztét kóstoltam, így pontosan tudom, hogy egy étel mikor van jól elkészítve.
A szabadtéri főzőversenyeken leggyakrabban bográcsos ételekkel találkozunk. Itt is megfigyelhetőek trendek?
Zé: Sokkal kevésbé, mint a konyhai gasztrónómia területén. Itt általában maradnak a megszokott, tradicionális bográcsos ételek, de pont ezért nagyra értékeljük, ha valamelyik csapat valamilyen bevállalós, klasszikusan nem szabadtűzön készülő étellel próbálkozik.
Zsuzsi: Szerencsére erre is voltak már példák az évek alatt, és el kell mondjam egyre kreatívabbak a csapatok. Látszik, hogy feszegetik a határokat és évről évre meglepnek minket valami különlegességgel.
Miért tartjátok fontosnak, hogy tevékenyen is részt vegyetek Nagykovácsi közösségi életében?
Zsuzsi: Én imádok Nagykovácsiban lakni. Szeretem a hangulatát, az embereket azt, hogy egy kőhajításnyira a nagyvárostól itt egy egészen más világ található. Hosszútávon is itt szeretnénk élni a családommal, így nagyon fontosnak gondolom, hogy minden, a közösséget erősítő eseményen részt vegyek és erre remek alkalom a zsűrizés.
Zé: Rengeteg hasonló rendezvényre hívnak zsűrinek, de nagyon kevés helyre tudok elmenni. A Varázskastélyt nem munkának fogom fel, hanem nagykovácsi lakosként egy fontos, a közösséget építő tevékenységnek. Zsuzsihoz hasolóan én is nagyon szeretek itt élni. Amikor a Nagykovácsi úton hazafelé tartok egy hoszú nap után érzem, hogy feltöltődöm energiával. A természeti adottságokon túl, az itt élő emberek is fontos részét képezik annak, amiért jó nagykovácsinak lenni. Ezért örülök, hogy az ilyen és hasonló rendezvények erős közösséget kovácsolnak és ennek én is tevékeny részese lehetek.
Záró gondolatként mit üzentek a csapatoknak?
Zsuzsi, Zé: Jövőre Veletek Ugyanitt!