Nagykovácsi

Helyi értéktár

A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Tájegységi Értéktár Bizottsága kérte a társuláshoz tartozó települések önkormányzataitól, hogy jelöljenek meg tíz a település számára fontosnak ítélt értéket, - természeti, épített értékek, hagyományok, egy értékes életmű, mely a településhez kapcsolódik.

Az összegyűjtött Értéktár alapot biztosít a települések történetével, hagyományaival, értékeivel kapcsolatosan megjelentetni kívánt könyvekhez, publikációk katalógusához, valamint tematikus túraútvonalak kialakításához, - az Értéktárba a későbbiekben bővíthető.

NAGYKOVÁCSI NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2016. (I. 28.), valamint 12/2016 (I.28) HATÁROZATA alapján

A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Tájegységi Értéktárába javasolt nagykovácsi értékek:

  1. Szénások Európa Diplomás Terület
  2. Római Katolikus Templom és Plébánia
  3. Teleki-Tisza-kastély
  4. Kálvária és a kőkeresztek
  5. Sebestyén kápolna
  6. Német sírkövek a temetőben (a kegyeleti sírkert kialakítása folyamatban)
  7. Aratási hálaadási körmenet
  8. B.Szatmári Lajos életműve
  9. Greszl Ferenc életműve
  10. Római kori kövek

A Budakörnyéki Önkormányzati Társulás Tájegységi Értéktára tematikus túraútvonalainak kialakításához javasolt nagykovácsi nevezetességek

  1. Mária-oszlop
  2. Hősi emlékmű
  3. Faluvégi keresztek
  4. Bányászati emlékmű
  5. Képesfa a Széltörés-erdőben
  6. Ördögárok-forrás

 

Bibliográfia

  • Jablonkay István: Nagykovácsi földrajza. Budapest, 1937.
  • Szatmári Lajos: Régi és új barázdák nyomában – elbeszélő krónika a nagykovácsi Vörös Hajnal Mezőgazdasági Termelőszövetkezet történetéről (1949-1974). Nagykovácsi, 1974.
  • Szabolcsi József, B. Szatmári Lajos, Jablonkay István: Adalékok Nagykovácsi múltjából. Nagykovácsi, 2001.
  • B. Szatmári Lajos: Nagykovácsi rövid története. Nagykovácsi, 1991.
  • B. Szatmári Lajos: A Nagykovácsi Református Egyház krónikája. Nagykovácsi, 1999.
  • Pelbárt Jenő (szerk.): A nagykovácsi Benkó koncertek hiteles története. Nagykovácsi, 1996.
  • B. Szatmári Lajos: A "kisdedóvás" első száz évének története Nagykovácsi községben, 1895-1995 : [angyalkerttől a mai óvodáig]. Nagykovácsi, 1996.
  • B. Szatmári Lajos – Pájer Árpád, A Felvidékről az Ördögárokig. Nagykovácsi, 1998.
  • Greszl Ferenc (Franz Greszl): Gross-Kowatscher Heimatbuch: Geschichte und Schicksal einer ungarndeutschen Gemeinde. Lahr/Schwarzwald, 1962. magyarul: Greszl Ferenc; Emlékeink : Nagykovácsi Honismereti Olvasókönyv, Pájer Árpád,  2006
  • Greszl Ferenc; Szomorú napok : Greszl Ferenc plébános, 1903-1987, születése 100. évfordulójának emlékére / [összeáll.
    ... Pájer Árpád] ; [ford. Tas József]

 

A Szénások dolomit hegyeit a Budai-hegységben az 1800-as évek vége óta az egyik kiemelkedő jelentőségű hazai természeti területként tartják számon. Világviszonylatban is ritkaság, hogy egy nyüzsgő kétmilliós város közvetlen szomszédságában ilyen változatos, értékes ritkaságokban bővelkedő természeti területet találjunk, melynek megismerése mindenki számára egyedülálló élményt jelent.

Területén olyan ritka természeti kincsek találhatók, melyek védelme egész Európa számára fontos, ezért 1995-ben a hegycsoport elnyerte az Európa Diplomát. Hazánk flórájának talán leghíresebb tagja a pilisi len, mely az egész világon egyedül a Szénások fokozottan védett lejtőin él. A Nagy-Szénás hegycsúcs a Szénások csoportjának tagja. Kupolaszerű, sziklagyepes csúcsa felejthetetlen körkilátást nyújt. A Nagy-Szénást érinti az Országos Kéktúra 13-as számú szakasza. Nagykovácsiból a 2 km hosszú Nagy-Szénás tanösvény vezet fel a hegyre, bemutatva a Szénások egyedülálló élővilágát. 1926 és 1979 között működött a csúcs alatt a Nagyszénási turistaház, melynek helyén ma emlékfal és egy 1986-ban állított emléktábla áll.

 

  


Nagykovácsi főterén áll az 1746-ban felszentelt római katolikus plébániatemplom, melynek barokk épülete országos műemlék.
Az egyhajós, bejárati előépülettel, a szentély két oldalán oldalépülettel bővülő szép barokk templom mai épülettömbje 1853-ban alakult ki, amikor a sekrestyére és az oratóriumra emeletet húztak. A homlokzatra 1754-ben került fel a Szeplőtelen Fogantatás szobor (feltehetőleg Johann Kugler budai kőfaragó mester, a vízivárosi Szent Anna és a tabáni Szent Katalin templom kőszobrai alkotójának rangos munkája).
A templom berendezése fokozatosan készült el. 1747-ben állították fel a szószéket, 1754-ben a főoltárt, és 1761-ben a két mellékoltárt, melyek Eberhardt Antal és Erchardt (Eberhardt) József művei.
A templom mellett álló plébánia-épület megjelenését udvari szárnyán hét, lábazatos, dóroszlopos tornác, déli homlokzatán zárköves ablakok teszik jellegzetessé. Nyugati falába 1842-ben a Nagyszénás déli lábánál szőlőtelepítés alkalmával talált római sírköveket falaztatott be az akkori plébános.

  


A korábban Wattay, ma Teleki-Tisza-kastély egyemeletes klasszicista épülete 1840 körül épült. Érdekessége, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején Görgey főhadiszállása is volt.
A kastélyt ezután többször átalakították, majd a Tisza család tulajdonába került. Gróf Tisza Lajos az 1880-as években átépítette, Benedicty József tervei alapján, ekkor került a homlokzatra a Tisza család címere, ma is Tisza kastély néven ismert.
Utolsó birtokosa 1946-ban gróf Tisza Lajos Kálmán, Tisza István egykori miniszterelnök unokája volt. 1956-ban Király Béla nemzetőrségének is itt volt utolsó szállása.
A kastélyban korábban a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Szakképző Intézete és Nevelőotthona működött. 2013-ban mindkét épületet kiürítették, majd 2014-ben birtokba vehette a Magyar Cserkészszövetség, és a hamarosan kezdődő felújítás után újra oktatási célokat szolgálhat.


Külön említésre méltó a kastély mellett álló kőből épült tornyot, amelyet egykor valószínűleg víztoronyként használtak.

 


1831-ben, a kolerajárvány idején fogadalmat tett a község arra, hogy kálváriát épít. 1832-ben megépítették a Kálvária-kápolnát a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére, és a hegyre vezető út mentén a keresztút állomásait, a stációkat. Ezek fülkéiben a keresztút jeleneteit ábrázoló, lemezre festett képek voltak. A kápolnát és a stációkat 1833. június 6-án, Szentháromság vasárnapján szentelte fel Csereney plébános. Az új kápolna lett a keresztút 12. állomása, és az előbb említett sírkápolna a 14. A három keresztet, a 13. állomást, 1834-ben állították fel.

 

A mai Kálvária-hegyen 1817-ben, az akkori canonica visitatio jegyzőkönyve szerint, a később állított keresztek helye alatt már állott egy kis sírkápolna. A baloldali kereszt, az oromfal, a stációk és a sírkápolna pusztulása, pusztítása az 50-es 60-as években történt.

A hiányzó harmadik kereszt pótlását a Német kisebbségi önkormányzat, a kápolna helyreállítását a helyi katolikus közösség vállalta magára. A felújítás nagyközségi önkormányzat támogatásával 2008-2009-ben kezdődött meg Földes László és Golda János Ybl-díjas építészek tervei alapján. Különlegesség a felújított kápolna szentély-falában egy új magyar találmány alkalmazása, a fényáteresztő betonból beépített kereszt.

  

 

 

 


A Nagykovácsiban 1737-ben pusztító és a lakosságot megtizedelő pestisjárvány után a német ajkú katolikus hívek fogadalmi kápolnát emeltek.

A kápolnát Pelzl plébános szentelte fel 1738. augusztus 17-én. 1900-ban teljesen átépítették.

1994-ben a Nagykovácsi Polgári Egylet kezdeményezésére és irányításával a falu lakói felújították és azóta is gondozzák.

 

Előlről 


A jellegzetesen kifaragott szép sírkövek a sváb lakosság történetét hordozzák.

A több száz éves darabok szív alakú kialakítása, a későbbi kövek rózsaszínes anyaga a jellemző.

 

 


Ez a vallási élethez kapcsolódó szokás Nagykovácsi jellegzetesség, melyet Greszl Ferenc plébános honosított meg.

A hívek ünnepi népviseletben (pl. Mária-lányok) felmennek a Kálváriához, ahol szentmise keretében a pap megáldja a terményeket.

Terményekből készített díszes füzéreket visznek.


Szatmári Lajos 1957-ben került Nagykovácsiba, mint tanár és járási szakfelügyelő. 2000-ben lett nagykovácsi díszpolgára. Számos tanulmányt és honismereti munkát írt: - irodalomtankönyvet a mezőgazdasági és ipari továbbképző iskolák számára, 1970-ben 170 oldalas tanulmányt a pest megyei iskolák anyanyelvi helyzetéről, - 1974-ben írta első munkáját a nagykovácsi Vörös Hajnal Tsz 25 évéről. Ezt a könyvét még számos honismereti munka követte. 1981-ben jelent meg a Nagykovácsi rövid története, - 1992-ben a Kisdedóvás 100 éves története Nagykovácsiban, - Falukrónikáival 1972., 78. és 79-ben megyei első helyezést ért el. Élete végéig dolgozott szeretett falujában.

 

      


Budafokon született. 1936-tól nagykovácsi plébánosa. Szervezte a vallási életet, összetartotta a közösséget. A kommunista belügyi szervek 1946-ban letartóztatták, és német anyanyelvű híveinek deportálását megelőzve kiutasították az országból. Freiburg im Breisgauban telepedett le. Németországban tartotta a lelket a kitelepített nagykovácsiakban.

Legfontosabb művei:

- Grosskovatscher Heimatbuch. Heitersheim, 1962

- Greszl Ferenc; Szomorú napok (Traurige Tage) Naplórészletek és a Nagykovácsi Plébánia

   Historia Domusának bejegyzései [összeáll. Pájer Árpád] ; [ford. Tas József]


A római kori köveket 1842-ben találták a Szőlőhegyen. Ezen leletek közül négy darab római sírkövet beépítettek a katolikus plébánia templom felőli falába. Legértékesebb közülük Septimus Celer gyermekeinek i.sz. 217-ből származó sírtáblája, mert ezen megtalálhatók az akkori consulok nevei.


A település főutcáján álló, 1746-ban készült Mária-oszlop a pestisjárvány, illetve a szabadtéri szentmisék emlékét őrzi. A négyzetes balluszteridomú talpazaton, gránit dór oszlop tetején álló Szűz Mária szobor - egyik kezében a kis Jézus, másik kezében országalma - a Kossuth Lajos utca 53. számú ház előtt, sövénykörben áll. A szobor helyén tartották a svábok az istentiszteleteket 1746-ig, a községi római katolikus templom felépüléséig. Helyreállítása 1989-ben történt meg.


Itt ered az Ördögárok patak, mely átszeli Nagykovácsit, és a Dunába torkollik.


 

A pilisi medence szénbányászatának emlékét a homokszállító kötélpálya néhány szép vasoszlopa őrzi Nagykovácsiban, a Zsíroshegyen.

A pilisi szénbányászat 120 éves múltját több emlékhely is őrzi. Ezek közül egyik a nagykovácsi, mely Tóth Sándor okl. bányamérnök fáradozásának köszönhetően jött létre, a kötélpálya megmaradt vasoszlopainak felújításával, és egy emléktábla elhelyezésével. Az emléktábla időközben megrongálódott és eltűnt. A Jóreménység-altáró tömedékeléséhez szükséges homokot a pilisszentiváni homokbányában termelték ki, az iszapolási helyekre 4 kötélpálya vezetett.

A Zsíroshegy gerincén, a volt Zsíroshegyi menedékház közelében található meg az akár ipartörténeti emléknek is nevezhető megmaradt eredeti kötélpálya oszlopsor.

     


A Széltörés-erdőben 1924-ben végigsöprő szélvihar emlékére egy tölgyfán szentképet helyeztek el.

A Széltörés-erdő elnevezése az 1924. június 14-én Páty felől erre végigsöprő, tornádó erejű szélvihar pusztításának emlékét őrzi.

Akik az áldozatokat is követelő orkán elől megmenekültek, a Telki-Nagykovácsi erdei kocsiút (a mai Z - zöld - jelzés) mellett hálából egy tölgyfán szentképet helyeztek el. A "képesfát" hosszú évtizedek után 2006-ban Budajenő és Telki katolikus közössége új tűzzománc képpel helyreállította.


A Kossuth Lajos utca - Telki út kereszteződésében régi kőkereszt áll.

A falu határában álló kereszthez búzaszenteléskor vonultak ki a hívek a templomból. A kőkereszt bevésett gót betűs, német felirata olvashatatlanná kopott.

 

A másik kőkereszt a kastéllyal szemben található a főutcán: a Teleki-Tisza kastély bejáratától nem messze áll. Felirata: 1851.

    


Magas lépcsőzetes oszlopon alul bronz dombormű, felette az elesettek neve, afelett bronz címer, az oszlop tetején kő turulmadár ül. A talpazaton bronz koronás címer, alatta felirat: gróf TISZA ISTVÁN nemzetünk és községünk mártyrja és a világháború ellenzője 1914-1918." Alatta az elesettek nevei.

Az alkotást Kocsis Miklós szobrász rekonstruálta 1991-ben.

Érdekesség, hogy a világháborús emlékmű alapozásakor (1925-ben) római kori leleteket, egy római katona égetett agyagtáblákból készült koporsóját találták meg.

      


Kapcsolat

Nagykovácsi Polgármesteri Hivatal

2094 Nagykovácsi,

Kossuth Lajos u. 61.

Telefon: +36 26 389-566/103

Fax: +36 26 389-724

E-mail: titkarsag@nagykovacsi.hu

Hírarchívum